Azok számára, akik részt vettek benne, vagy akár csak szemlélőként volt alkalmuk végig nézni  egy állat asszisztált terápiás foglalkozást, egy nagyon izgalmas folyamat, és igen gyakran mélyen megható látvány, egy életre meghatározó élmény lehet: Óhatatlanul az Ember-Természet viszonyát, ezen keresztül önmagunk és a minket körül ölelő létezés nagy kérdéseit veti fel – még hozzá anélkül, hogy különösebben bele kéne magyaráznunk. 

Mit kezel és hogyan?

Sok olyan embertársunk van, aki nem túl könnyen jut el az élet nagy kérdéseiig, mert annyira lekötik a figyelmét múltjának kudarcai, fájdalmai, a jelen nem szűnő aggodalmai, nem beszélve a jövő kilátástalanságáról. Ami közös bennük, az, hogy már gyerekként bántották, leértékelték őket. Fájdalmat okoztak nekik, még hozzá épp azok, akik a legközelebb álltak hozzájuk. 

Az emberi kapcsolataikban, abban, ahogy a világot, és benne magukat látják, ezek az élményeik meghatározók maradnak, és mindenre árnyékot vetnek az életükben. Láthatatlan, mégis testet-lelket megnyomorító fájdalommal fenyegető akadályokat emel köréjük a bizalmatlanság, a szeretetet hiány, és az, hogy elhitték: nem elég jók embertársaik számára.   

Hacsak… 

Hacsak valami meg nem fordítja őket ezen a lejtőn, és helyre nem állítja az önmagukba és a világba vetett bizalmukat, hogy újra kapcsolódhassanak hozzá: Az ember társas lény, aki közösség nélkül magányra, bukásra van ítélve!

Hogyan segíthet egy ilyen vészjóslón elénk tornyosuló akadály leküzdésében egy kis szőrös állat? 

 Nos a problémák egyik közös nevezője, ami a pszichózisok és neurózisok mögött meghúzódik, a kudarc, és a kudarcot követő mentális és akár fizikai fájdalommal járó súlyos leértékelés. Minél többször, illetve minél nagyobb erővel ismétlődik meg, annál bizonyosabb, hogy valósággá válik, mert az alanya végül elhiszi, hogy egyáltalán nem jó, nem értékes. Ha mások számára nem az, akkor a maga számára még annyira sem. 

…És akkor jön egy szörös kis állat: 

Odabújik hozzá, nem kérdez, nem kételkedik, minderre semmi szüksége ahhoz, hogy szeretetet adjon neki. Amikor – ki tudja, milyen régóta először – átadja magát ennek az érzésnek, átéli, hogy mégis érdemes a szeretetre. Mégsem olyan rossz ő, mint ahogy hitte, mint ahogy elhitették vele. Máris egy kicsit jobban bízik magában, bátrabban kommunikál, így jobb együttműködésbe kerül, ezért nagyobb sikereket ér el – végül akár az élet legnagyobb kérdéseiig is eljut…   

Felkeltette az érdeklődésed ez a néhány gondolat? 

Tudj meg többet az állat asszisztált terápiákról, és a kutyák ebben betöltött szerepéről ebben a tanulmányban!

Vagy kattints, és vedd fel velünk a kapcsolatot, szívesen szervezünk ilyen foglalkozást, ha kéred – egyeztessük a részleteket!